Terhes vagy, vagy várandós? – a szavak ereje

Nem olyan régen feltettem az Instagram közösségemben azt a kérdést, hogy ki hogyan nevezi azt a bizonyos kilenc hónapot? Bizony érdekes válaszok születtek.

Összesen 75 válasz érkezett, a válaszadók közül 22-en használják a terhes, 46-an a várandós, 4-en az állapotos és 3a- az „áldott állapotban van” kifejezéseket. Többen gondolták úgy, hogy a terhes szó csúnya, sokan tudatosan kerülik, még akkor is, ha nekik is ez jutna először az eszükbe. 

Nos ezen felbuzdulva gondoltam utána járok annak, hogy mégis honnan erednek ezek a szavak, és vajon tényleg degradáló-e a terhes kifejezés, vagy csak annak érezzük?

Először is nézzük meg, hogy hányféleképpen lehet leírni ezt az állapotot?

Egy nő lehet terhes, várandós, viselős, állapotos, áldott állapotban, vagy éppen más állapotban lévő. Hordhat gyermeket a szíve alatt, lehet babás, babát váró, vagy éppen anyai örömök elé néző.

Szokták mondani, hogy a kilenc hónapot úgy is fel lehetne osztani a szavak szintjén, hogy az első trimeszterben az édesanya áldott állapotban van, a másodikban várandós, a harmadikban pedig terhes.

Nekem ez a felfogás egyébként tetszik, és kedvesnek látom, hiszen azért valljuk be, vannak a várandósságnak olyan napjai, amikor már igenis terhesnek érezhetjük magunkat. Érződik benne a változás, ami jellemzi ezt az időszakot.

Na de térjünk vissza a terhes szóra. A terhes szót használjuk a köznyelvben a leggyakrabban, és mint a fenti statisztika is mutatja, nem vagyunk vele megelégedve. Ennek ellenére az orvosi szakirodalom is előszeretettel használja ezt is, ugyanúgy mint a latin megfelelőjét a gravidát.

Hát őszintén szólva még mindig nem jutottam előrébb, és már majdnem feladtam ennek a fontos kérdésnek a boncolgatását, mígnem rábukkantam erre.

Ranschburg Jenő gyermekpszichológus a Szülők könyvében az alábbiakat írja:

A gyermeket váró asszony jelölésére a magyar nyelv legalább öt – lényegében azonos értékű, konnotációiban (felhangjaiban, „mellékzöngéiben”) egymástól mégis eltérő – kifejezést alkalmaz. „Terhes” – mondjuk, amikor az önmaga számára is idegen, megduzzadt testével nehezen lépegető asszonyt látjuk, de a népies jellegű „viselős” szó lényegében ugyanezt jelenti. A teherre utal (lehet „édes” teher, de mindenképpen nehezíti a mozgást), amit a nőnek hónapokon át cipelnie, „viselnie” kell, míg az „állapotos” jelző a „más”-állapotot ragadja meg: a gyermeket váró nő szokatlan, saját fizikai és lelki konstitúciójától eltérő állapotát. A gyermek világra hozatalának testi és lelki várakozását érzékelteti a „várandós”, kissé talán szintén népies kifejezés, a legszebb azonban az „áldott állapot”, amely egyszerre jelzi azt a csodát, ami a terhes nő testében végbemegy és az új életet, amely a szüléskor megérkezik.

És valóban, mind tökéletes, másképp ugyan, de tökéletesen leírja azt a kilenc hónapot, ami alatt egy új élet megfogan, fejlődik, majd a világra jön. Ez egyszerre áldott állapot, teher és várakozás egy nő számára.

Fontos, hogy meg tudd választani, hogy Neked melyik a legszimpatikusabb, amivel hivatkozol magadra, ugyanakkor ne nézz ferde szemmel arra, aki egy másik szót használ az állapotodra, hiszen mind ugyanannyira teljes értékű.

Te melyik szót kedveled leginkább?